Nos. Én már ithon vagyok, Magyarországból írom ezt a bejegyzést. Ez terveim szerint az utolsó előtti bejegyzés, még korábban írtam, és a következővel le fogom zárni a blogot, mivel utazásom véget ért. Fogadjátok érdeklődéssel:

Az illemhely

Az illemhelyen itt szokásosan angolvécét talál az ember, és hajtogatott WC papírt, azonban az otthonitól eltérően van egy szemetes is, és egy zuhanyrózsa, amit én popómosónak neveztem el. Különösebben nem részletezném a használatukat, az olvasó fantáziájára bízom a dolgot.

A kávé

Török kávé, görög kávé, arab kávé, vagy libanoni kávé, ahogy itt hívják. A por formájú kávét felöntik forró vízzel, majd egy kicsit (alig egy percig) tovább forralják, majd leveszik a tűzről, aztán vissza, mindezt addig, amíg a nagy buborékok színe meg nem változik. A kávépor, amiből készül, nem egyezik meg azzal a kávéval, amit otthon használunk, mert ez például apróbbra van darálva, így ha megrázzuk a dobozát, nem lehet ziziként használni.  Mivel nincs leszűrve, vastag zacc marad az alján, és erős, mint az ipari áram. Apropó, áram:

Elektromos áram

Az egyetemen 220 volt, 2 fázis van, mint otthon. Az teljesen normális, hogy naponta vannak egy-két perces kimaradások, senki nem lepődik meg rajta. Az egyetemnek saját erőműve van, ahol az áramot és a fűtéshez a gőzt állítja elő, független a várostól. A háborúk során nagyobb gondok voltak az áramellátással, így manapság a néhány háztömbönként saját generátort is használnak az emberek.

Bejrút Pláza

Ide ne menj, ha nem vagy 12 év alatti, vagy nem épp ékszert akarsz venni. Az igényes épület 5 szintes. A földszinten vehetsz karórákat és ékszereket, valamint ihatsz kávét. Egyel feljebb gyermekruhák és játékok vannak, még feljebb ha veszel belépőt, bemehetsz a gyerekeknek készült játszótérre, ami folytatódik egyel feljebb is, valamint néhány nagy étteremlánc ételei közül válogathatsz magadnak. Lefelé elindulva pedig egy nagy szupermarketben találhatod magad, ami bár messze van Hamratól, és a legdrágább környékektől, még sem olcsóbb. Szóval ne.

Tömegközlekedés

Tíz hivatalos buszjárata van a városnak, melyek elég jól behálózzák a környékeket és a külső kerületeket, sőt, akár távolabbi falvakat is. Ez a legolcsóbb megoldás a közlekedésre, általában LBP1000-ért elvisznek a város túlsó felére is. Buszmegállók nincsenek, ha látod jönni a járművet, le kell inteni, és ha le akarsz szállni, akkor sem kell megvárni a térképen kijelölt leszálló helyet, csak szólj a sofőrnek, és megáll neked bárhol. Ezeknek a városi buszoknak a színe piros, de vannak fehérek is, melyek magánkézben vannak, hasonlóan leintéssel lehet őket is megállítani. Viszont az útvonal nem fix, így esetenként akármerre is elvihetnek, de előfordulhat, hogy drágábban. Vannak még kisbuszok is, amelyeket már jól meg kell nézni, mert ha állandóan nyitva van a tolóajtó és szakadt a jármű, nem érdemes beszállni, ha kedves az életünk. Mivel megálló nincs, lassan járnak, hogy bármelyik járókelőt fel tudják venni, így elég lassú megoldás a közlekedésre.

Távolsági buszközlekedés is van, mely elég olcsó, de azért legyünk elővigyázatosak, ha ismeretlen helyre akarunk menni, mert előfordulhat, hogy a semmi közepén tesznek ki minket azzal, h megérkeztél, aztán várhatod, hogy valaki hazavigyen. Vasúthálózat nincs.

Croissan

A város, meg eddigi életem legjobb croissan-ját a Hamra utcáján találtam meg, közel a Ministry of Turism-hoz, ahol  a kis utcára nyíló árustól LBP750-ért kaphatunk egyet a három fajta finomság közül, melyek: csokoládé, sajt (jebneh), kakukkfű (zaatar). A csokoládés iszonyatosan jó, nincs kispórolva belőle az anyag, a kakukkfüvesen pedig nem kell meglepődni, mert itt ez adja az egyik alapját szinte minden ételnek, olyan, mint nálunk a pirospaprika. Szezámmaggal keverve nagyon ízletes ebben a formában! Mostanság minden nap elsétálok erre megvenni a napi adagomat munkaidőben, annyira jó.

Ivóvíz

A csapvíz nem embernek való itt, mindenki boltban veszi az ivóvizet. Nagyon okos a megoldás, hogy egyben venni egy zsugor (6 palack) vizet olcsóbb, mint egyesével venni ugyanannyit, de az árak aránya azért meglepő. A közeli kisboltban 1,5 liter = LBP1000, 5 literes palack = LBP1400, 10 literes = LBP1500. Az öt literesnek az árára nem pontosan emlékszem, de ha 1400, és mást nem vesz az ember, akkor úgyis csak 1500-t tud fizetni, mert a legkisebb pénzérme 250-et ér.

Boltok

Itt a Hamran mindenfelé vannak elszórva kisboltok és zöldségesek, minden utcára jut néhány. Kis bevásárlásokat simán érdemes itt csinálni, a zöldségesek általában olcsóbbak, mint a szupermarketben, bár az árak ezeken a kis helyeken szinte sehol sincsenek kiírva. Ezek a boltok késő estig, akár 10-ig is nyitva vannak, még vasárnap is. Ha az ember viszont egy sört, vagy egyéb alkoholt szeretne venni, akkor azt már csak minden 5-6-dik boltban találja csak meg.

Közlekedés

Mivel a sávokat hiába festik újra, mindig eltűnnek, ezért ritkán találkozni velük. Az emberek ösztönből vezetnek, ha beférnek, mennek, ha nem, nem, de ha van egy kis esély átcsúszni két autó közt, akkor megpróbálják. Így hozzászoktak a nagyon szűk helyeken való közlekedéshez, viszont elég sok autó meg is van törve, vagy meg van húzva az oldala. A taxisok dudálása mellett normális az, hogy mindenki dudálgat a másiknak, mert az épp útban van, vagy csak jelzésként, hogy jönnek. A kereszteződéseknél sem túl gyors a forgalom, összevissza az megy, aki épp előbb ér oda, így gyalogosként is ott megy át az ember, ahol akar, meg ahol tud. Egy idő után állítólag rá lehet érezni, hogy aki nagyon nyomul, az be is fog-e tolakodni eléd, vagy sem, bár így külső szemlélőként hihetetlennek tűnik.

Munka

Ezt nem igazán értem. Ha otthon vagyok, mindenki lustaságról beszél, lapátnyélen támaszkodásról, bürokrácia tetűségéről, de ha külföldről, pl. Írországról, vagy Libanonról van szó, akkor azzal jönnek az ott dolgozó magyarok, hogy milyen nehéz volt megszokni a „magyar mentalitással,” a hamar dolgozni akarással a helyiek ráérősségét. Mondjuk az én fizetési csekkemet már két és fél hete intézik, de nem tudom, hogy ez otthon gyorsabb lenne-e…

Hétvége

Irakban a hétvége pénteken és szombaton van. Nem teljesen fura?