Ma megismerkedtem Mónikával. Ő itt dolgozik az AUB-n, a Vegyészeti épület mögötti kertészettel foglalkozik. Hameddel sétáltunk lecsekkolni az egyik szépülő irodát, majd utána megálltunk a barátainál, akikkel elszívott egy cigarettát, és az egyik mesélt róla, hogy van itt egy honfitársam. Hamar el is vittek hozzá bemutatni, jó volt újra egy magyarral találkozni. Ő elmesélte, hogy Görögországban járt egyetemre, ahol megismerkedett egy libanoni sráccal. A barátságból szerelem lett, és az egyetem után néhány év távkapcsolat után úgy döntött, hogy akkor ő pakol és megy Libanonba, mert valaminek történnie kell. Összeházasodtak. Mindennek már négy éve, így nagyon jól ismeri az itteni életet. Állítása szerint néhány éve még jóval olcsóbb volt Bejrút, de most már jóval drágábba vált, mint Budapest, és abban is egyetértettünk, hogy fővárosunk csendes, nyugodt, dugóktól mentes hely ehhez képest. Megadta a munkahelyi számát is, majd elmegyek vele egyik szabad öt percemben kávézni holnap, vagy holnapután. Ugyanis azután ő hazarepül, ahol nem volt már húsvét óta, és most öt hetet fog otthon tölteni. Így mikor visszaér, újra két napig lesz lehetőségem találkozni vele.

Amúgy azt ajánlotta, hogy próbáljam minél jobban kiélvezni az ittlétet, minél több időt tölteni a tengerparton, minél többet utazni, bár a fizetésem szerinte sem elég semmi többre, mint a legegyszerűbb kajára. Bejrúttól északra kavicsosak a partok, délre meg homokosak, így ilyen szempontból inkább dél felé érdemes venni az irányt. Itt a fővárosban pedig télen sincs hidegebb 15°C-nál, de akkor már mindenki bokáig érő télikabátban mászkál, mint az „igazi” hidegben. Egyébként Hamed szerint ez a nyár nem ugyanolyan, mint az eddigiek voltak: most vannak felhők az égen, pedig ez különösen júliusra nem jellemző. Igaz, tényleg van pár bárányfelhő, meg lehet, hogy a hegyekben még esik is egy kevés eső, de ez csak jó ennek a vidéknek, még ha más is. Így hidegebb is van. Tegnapelőtt pl. csak 31°C volt, de mára már visszaállt a szokásos 34°C-os meleg.

Tegnap hét óra felé újra furcsa zajt hallottam, mikor Samival beszélgettem a szobánk előtt. Tűzijáték ilyenkor? De hát még világos van! Akkor meg mi ez? És Sami határozottan rávágta, hogy ez tűzijáték, hiába van világos… Libanonban minden megtörténhet.